Piros a vér a pesti utcán. (Tamási Lajos)

A T–44 közepes harckocsi tulajdonképpen átmenet képez a T–34 típus és a későbbi T–54 között. Eredetileg a T–34 típus továbbfejlesztésének szánták, annak hibái kiküszöbölésére, ám a második világháborús német támadás hátráltatta a fejlesztést. Az első példányok 1944 végére lettek készen. A harckocsi test hosszabb és szélesebb lett elődjéénél, magassága csökkent, döntött frontpáncélzat mellett oldalfalait függőlegesre alakították ki, hogy a beltér tágasabb legyen, és több lőszert lehessen elhelyezni. A T–34–85-höz képest vastagabb, maximum 120 mm-es páncélzata nagyobb védelmet nyújtott, új, modernizált, 520 lóerős motorja 50 km/óra sebességével némileg mozgékonyabbá tette. Lövegét a T–34–85 típus későbbi példányainál is alkalmazott L/53 kaliberhosszúságú 85 mm űrméretű harckocsiágyú alkotta, a másodlagos fegyverzetet pedig egy–egy ezzel párhuzamosított, valamint a parancsnoki kupolán elhelyezett golyószóró képezte. Kísérleti jelleggel készült 122 mm löveggel felszerelt változata is, ám ez elégtelen lőszerkapacitása miatt nem került sorozatgyártásra. Röviddel rendszeresítése után megkezdődtek a kísérletek D–10T 100 mm harckocsiágyúval való felszerelésére, ehhez azonban át kellett tervezni, meg kellett növelni a korábbi, T–34–85 típuséra emlékeztető tornyot – ez vezetett végül a T–54 típushoz. A T–44 típusnak viszonylag kevés bizonyítási lehetősége volt: a második világháború európai hadszínterén már nem került bevetésre, csupán a rövid életű távol-keleti hadműveletek során vetették be a japán csapatok ellen, Mandzsúriában. A hidegháború során egyetlen alkalommal, az 1956. évi forradalom és szabadságharc szovjet hadműveletei során került bevetésre, a szovjet 8. gépesített hadsereg páncélosalakulatainak kötelékében, de ekkora már jelentősége jócskán lecsökkent a T–54 típus nagymennyiségű alkalmazása miatt. Ennek megfelelően a T–44 harckocsikat leginkább ellenőrző pontoknál és járőrözésre használták.

 

Műszaki adatok:

Hossza: 7,65 m

Szélessége: 3,25 m

Magassága: 2,45 m

Tömege: 32 t

Kezelőszemélyzet: 4 fő (parancsnok, toronylövész, vezető, töltőkezelő)

Fegyverzet:

- 85 mm-es ZiSz-Sz-53 harckocsiágyú (58 db lőszer)

- 2 db 1928/44M 7,62 mm-es Gyegtyarjov (DTM) géppuska (egyik párhuzamosított)

Páncélzat: 15–120 mm

Motor: 38 880 cm3-es, 12 hengeres, V–44 típusú dízelmotor

Teljesítmény: 520 LE (388 kW)

Felfüggesztés: torziós rugós

Üzemanyag: 500 l, kiegészítő tartályokkal: 650 l

Hatótávolság: max. 260 km

Maximális sebesség: 55 km/ó