A Szovjetunió 1951-ben rendszeresítette a Nikoláj Fjodorovics Makarov által 1947-48 között tervezett öntöltő pisztolyt. A tervezés kiindulási alapja a 7,65 mm-es Walther PP öntöltő pisztoly volt, amelynek egyszerű, szabadon hátrasikló tömegzáras működési elve, kompakt mérete és könnyű kezelhetősége méltán híressé és elismertté tette. Makarov a könnyebb gyártás és a megbízhatóság növelése miatt egyszerűsített a szerkezeten, az általa készített pisztoly alkalmas volt a zord körülmények közötti használatra is. A Szovjet Hadseregben ez az öntöltő pisztoly a békeidő fegyvere lett tisztek számára, hadi körülmények között pedig csak a rangidős és szaktisztek használták. A fegyver öntöltő, szabadon hátrasikló tömegzáras működési elvű, csak egyeslövés leadására alkalmas. Az Orosz Föderáció Fegyveres Erőinél és az Orosz Rendőrségnél a mai napig rendszerben van.
Főbb jellemzői:
Szovjet 1951 M 9 mm-es Makarov (PM) öntöltő pisztoly |
|
Űrméret |
9×18 mm |
Teljes hossz |
161 mm |
Csőhossz |
93 mm |
Tömeg (töltetlen) |
730 g |
Tömeg (töltött) |
810 g |
Lövedék kezdősebesség |
315 m/s |
Hatásos lőtávolság |
|
Tárkapacitás (egysoros szekrénytár) |
8 töltény |
Gyakorlati tűzgyorsaság |
30 lövés/perc |
Szovjet veszteség 1956. október 24-től november 11-ig |
39 darab |