(1932 – 2005)
Az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevője
Szamosújváron született 1932-ben nyolcgyermekes családban. Családjával 1945-ben Mátészalkára, majd egy év múlva Soroksárra költözött. Agronómusként végzett Bácsalmáson, majd állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben dolgozott állattenyésztőként. Testvéreivel 1956. október 25-én csatlakozott a Corvin közi felkelőkhöz. Bajusz néven november első napjaiban Iván Kovács László után a Corvin közi felkelőcsoport vezetője lett. A Corvin közi felkelőcsoport napokig ellenállt a november 4-én kezdődő újabb szovjet támadásnak, de Pongrátz társai egy részével még aznap éjjel a Víg utcába vonult vissza. Itt lemondott a parancsnokságról, majd november végén Ausztria felé elhagyta az országot. Bécsben csatlakozott a Magyar Forradalmi Tanácshoz. 1957-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahol New Yorkban munkásként dolgozott, Chicagóban pedig a Magyar Szabadságharcos Szövetség alelnökévé választották. 1959 és 1971 között Spanyolországban, Madridban élt. Visszatérve Amerikába biztosítási ügynök lett, majd sertésfarmon gazdálkodott Arizonában. 1990-ben hazalátogatott, 1991-ben pedig végleg hazaköltözött Magyarországra. Több ’56-os veteránszervezet és alapítvány elnöke volt, a Kiskunmajsához tartozó Marispusztán pedig a forradalom történetét bemutató múzeumot alapított. 2005. május 18-án hunyt el Kiskunmajsán.
