A szovjet Mikojan–Gurjevics tervezőiroda által az 1940-es évek végén kifejlesztett első generációs sugárhajtású vadászrepülőgép, amelyet licencben Csehszlovákiában, Lengyelországban és Kínában is gyártottak, összesen mintegy 18 ezer példányban. A MiG–15 nyilazott szárnyakkal és vezérsíkokkal rendelkező középszárnyas konstrukciójú, együléses repülőgép, a szovjet légierőben 1949-ben állt szolgálatba. Az első változat még Rolls-Royce licenc alapján készült RD–45 hajtóművekkel készült, a következő bisz változat már a Klimov-féle VK–1 jelzetű gázturbinás sugárhajtóművet kapta. A vadászgép fegyverzetét egy 37 mm-es és két 23 mm-es gépágyú alkotta, ami komoly tűzerőt jelentett.
A magyar légierőben az 1950-es évek elején rendszeresítették, ezzel egy merőben új fejlettségi szintet képviselő sugárhajtású vadászgépre szert téve. A MiG–15 „Sas” első példányainak átvételére 1951 júliusától került sor, majd az 1950-es évek első felében olyan mennyiségben kerültek a haderőbe, hogy az évtized közepére átfegyverezték velük a vadászrepülő-alakulatokat. Hamarosan megérkezett a MiG–15 vadászgépek korszerűbb változata, a MiG–15bisz, amely a forradalom időszakában már a légierő gerincét képezte. A kiképzéshez a kétüléses UTI változat állt rendszerben. Az 1956-os magyarországi események során mindkét hadviselő fél légierejében megtalálható volt a típus, jóllehet alkalmazásukra korlátozottan került sor. A Néphadsereg légiereje által a forradalmi megmozdulások eloszlatására végzett manőverek legtöbbször úgynevezett hidegrácsapások, erődemonstrációs rárepülések voltak, de sor került sortűzre is: Tiszakécskén a gyülekező tömegben 17-en lelték halálukat és 110 sebesült maradt a főtéren, miután egy MiG–15bisz géppár vezérgépe gépágyúival a tömegbe lőtt. A légierő egyetlen vesztesége is a típushoz kötődik, ez repüléstechnikai hiba miatt következett be.
Műszaki adatok:
Hossz: 10,11 m
Szárnyfesztáv: 10,08 m
Magasság: 3,7 m
Szárnyfelület: 20,6 m2
Üres tömeg: 3,58 t
Max. felszállótömeg: 6,1 t
Személyzet: 1 fő
Fegyverzet:
MiG–15:
- 1 db 1946 M 37 mm-es N–37D gépágyú (40 db lőszer)
- 2 db 1944 M 23 mm-es NSz–23 gépágyú (80–80 db lőszer)
MiG–15bisz:
- 1 db 1946 M 37 mm-es N–37D gépágyú (40 db lőszer)
- 2 db 1950 M 23 mm-es NR–23 gépágyú (80–80 db lőszer)
Hajtómű: RD–45 (MiG–15), később Klimov VK–1 (MiG–15bisz) sugárhajtású gázturbina
Tolóerő: 26,5 kN
Max. sebesség: 1050 km/ó (MiG–15), 1076 km/ó (MiG–15bisz)
Utazósebesség: 830 km/ó
Hatósugár: 1200 km (póttartályokkal)
Max. repülési magasság: 15 500 m
Emelkedőképesség: 50 m/s