A milícia olyan félkatonai szervezet, amelynek tagjai polgári foglalkozásúak, csupán a parancsnoki állomány csekély része dolgozik hivatásszerűen fegyveres testületekben. Az állomány nagy része csupán szükség esetén, mozgósítás során vesz részt aktív fegyveres szolgálatban.
1956 októberében a visszaszoruló kommunista párthoz hű erők kísérletet tettek egy ilyen rendszerű véderő felállítására munkásmilícia elnevezéssel a honvéd kiegészítő parancsnokságok bázisán. A „munkásság felfegyverzése” szovjet tanácsadók tevékenysége nyomán merült föl fel rögtön a forradalom kitörését követően, és a megvalósítása valószínűleg szovjet közreműködéssel történt. A szervezési feladatok koordinálására október 28. körül katonai törzs települt a budapesti pártbizottság épületébe. A párthű erők szervezését azonban megakadályozta a változó politikai helyzet, a jelentkezők csekély száma és a pártbizottság épületének ostroma október 30-án. Egyes források szerint a munkásmilícia október végéig felállított néhány egységét az ekkor alakult nemzetőrségbe olvasztották.