Nagymágocson született 1930-ban, négygyermekes szegényparaszti családban. Hat éves volt, amikor meghalt az édesapja. A nyolc általános iskolai osztály elvégzése után 1946-1947-ben varrónőként dolgozott, majd 1956-ig a vagongyárban helyezkedett el segédmunkásként. Egy évig az MKP tagja volt. 1955-ben lopás vádjával öt hónap javító-nevelő munkára ítélték. Férjhez ment, két gyermeke született, majd elvált. A II. kerületi Török utcában lakott. 1956. október 23-án a tüntető tömeggel benyomult a Szabad Nép székházába és részt vett a könyvek, képek ledobálásában, majd október 26-tól ugyanitt a konyhában segített. Október 29-től a fegyveres őrség tagja volt, majd később Pálházi Ferenc osztagának kötelékében portyázott. Mindvégig kitartott a csoporttal. 1956. november 14-e hajnalán élettársával, Hircz Lajossal átlépték az osztrák határt. Útjaik azonban elváltak egymástól, így Szabó Mária 1957. február 9-én hazajött. Autóbusz-kalauzként helyezkedett el 1300 Ft-os jövedelemmel. 1957. április 1-jén letartóztatták és a „Balázs-per” IV. rendű vádlottjaként első fokon négy évre, másodfokon két és fél évre ítélték. 1959. április 3-án szabadult, priuszát 1973-ban törölték. 1964-ben, nem tudni milyen váddal, fél éves javító-nevelőmunkára ítélték. 1965-ben ismét férjhez ment.
