Egy nép kiáltott. Aztán csend lett. (Márai Sándor)

Az amerikai eredetű, négykerék-meghajtású Dodge Weapon Carrier rajgépkocsi fejlesztése a második világháború idején, 1942 májusában kezdődött az Egyesült Államokban. Ezeknek a WC–51-es (csörlő nélküli) és WC–52-es (csörlős) típusoknak a gyártása megszakítás nélkül, egészen 1945 augusztusáig tartott. Magyarországra először 1948 elején érkezett az első 150 db Dodge Weapon gépkocsi, „raj”, rádiós és sebesültszállító változatban, 1948 M típusjelzéssel rendszeresítve. Beszerzését az tette lehetővé, hogy a világháborút követően az Európában állomásozó amerikai csapatok számára túlzottan költséges lett volna a hadi és logisztikai anyagok hazaszállítása, így kedvező áron a kontinensen adtak túl eszközeiken. A jármű eredeti nevében szereplő „weapon” torzult kiejtéséből eredően a magyar katonai szlengben csak „Vippon” néven emlegetett gépjárműből összesen mintegy 3200 példány állt rendelkezésre a Magyar Néphadseregben 1956 őszén.

Műszaki adatok:

Hossza: 4,3 m

Szélessége: 2,1 m

Magassága: 2,08 m

Tömege: 2,5 t

Szállítható tömeg: 0,8 t

Vontatható tömeg: 1,5 t

Kezelőszemélyzet: 2 fő

Motor: Dodge T–214 soros négyhengeres négyütemű vízhűtéses benzinmotor

Teljesítmény: 92 LE (69 kW)

Felfüggesztés: laprugók

Üzemanyag: 114 l

Hatótávolság: max. 386 km

Maximális sebesség: műúton: 89 km/ó