A négykerék-meghajtású Csepel–130 típusjelű gépkocsit 1948-ban tervezték, részben az amerikai Dodge WC–51 és WC–52 típusok mintájára. A prototípusokat Győri Vagon- és Gépgyár, valamint az Ikarusz szakemberei közösen készítették el, majd a további fejlesztéseket az 1950-ben létrejött Járműfejlesztési Intézet vitte tovább. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a Néphadsereg közel ezer darab Csepel–130 gépjárművel rendelkezett, többek között rajgépkocsi, híradó gépkocsi, sebesültszállító változatokban.
Műszaki adatok:
Hossza: 4,84 m
Szélessége: 2,15 m
Magassága: 2,17 m
Tömege: 3,5 t
Szállítható tömeg: 1,3 t
Vontatható tömeg: 1,3 t
Kezelőszemélyzet: 2 fő
Motor: 5300 cm3-es Csepel B–413 soros négyhengeres négyütemű vízhűtéses benzinmotor
Teljesítmény: 85 LE (63 kW)
Felfüggesztés: laprugók
Üzemanyag: 70 l
Hatótávolság: max. 300 km
Maximális sebesség: műúton: 78 km/ó
