Egy nép kiáltott. Aztán csend lett. (Márai Sándor)

(1892-1975)

Római katolikus pap, esztergomi érsek, bíboros hercegprímás.

Pehm József néven, földműves szülők gyermekeként született Csehimindszenten. A szombathelyi papnevelő intézetben folytatott tanulmányai után, 1915-ben szentelték pappá. Pappá szentelésétől aktív közéleti szerepet vállalt, a 20. századi totalitárius rezsimekkel szemben lépett fel, a fogság vállalása árán is. 1919-ben letartóztatták és szülőfalujába internálták. 1924-től címzetes apát, 1937-től pápai prelátus. 1944 márciusától veszprémi püspök. Tiltakozott a zsidóság elhurcolása ellen, aktívan részt vett az üldözöttek mentésében, a Dunántúl főpásztorainak memoranduma megszövegezésében, ezért a nyilas vezetők 1944 novemberében letartóztatták és Sopronkőhidán, majd Sopronban tartották fogva. 1945 áprilisában szabadult és tért vissza Veszprémbe.

1945 szeptemberében nevezték ki esztergomi érsekké, 1946 februárjában a pápa Rómában bíborossá kreálta. A világháború lezárultával újraevangelizálási programba kezdett, ennek részeként az 1947-48-ra meghirdette a Mária-év eseményeit, amelyeken országszerte tömegek vettek részt. Szót emelt a vallásszabadságért, a csehszlovák-magar lakosságcsere és a német kitelepítés, az internálások, valamint az egyházi iskolák államosítása ellen. 1948 karácsonyán letartóztatták, kínvallatása után 1949-ben koncepciós perben életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. Hat évi börtönbüntetés után 1955-től Püspökszentlászlón, majd Felsőpetényben tartották fogva. Innen a rétsági páncélos alakulat tisztjei szabadították ki 1956. október 30-án éjjel. Másnap Budapestre vitték, ahol négy napos szabadsága alatt rádióbeszédet mondott és egyházi és világi vezetőkkel tárgyalt. November 4-én a szovjet csapatok elől a budapesti amerikai nagykövetségen keresett menedéket, ahol évekig volt kénytelen maradni. A pápa kérésére 1971 szeptemberében elhagyta Budapestet és Rómába ment. Egy hónap múlva Bécsbe utazott, ahol élete végéig a Pázmáneum épületében lakott. 1974 februárjában VI. Pál pápa megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket, az ő utasításának engedelmeskedve ezután Mindszenty József nem használta érseki címét. Még abban az évben megjelentette emlékiratait, és folytatta lelkipásztori útjait. Végrendelete szerint Máriazellben temették el, majd 1991-ben Magyarországon az esztergomi bazilikában temették újra. 1994-ben elkezdődött boldoggá avatási eljárása.